Az eReNY Ősvénye

eReNY

írta: Dochnal Róbert 2013. 01. 01-én

Ez a szó, hogy „ereny” első hallásra lehet, hogy nem mond semmit, mégis lehet benne egy egész filozófia. A filozófia füleinknek idegen szó, a magyar megfelelője életbölcsesség. Azokat a dolgokat sorolnánk az életbölcsesség címszó alá, melyek irányt mutatnak egy jobb élet éléséhez.

Ha megvizsgálnánk bármely vallást találnánk bennük valami olyasfélét is, amit minden egyes hívő keres, történetesen az üdvözülést. Más szavakkal, egy olyan állapot elérését, ahol sokkal jobb létezni, mint ahol éppen van az illető. Lehet, hogy sokan még nem fogalmazták meg saját maguk számára milyen is valójában az az állapot, amit el szeretnének érni, de azt tudják, hogy a jelenben- ebben a pillanatban- miféle nemkívánatos dolgok nyomasztják.

Az embert számtalan hatás éri, Történnek vele jó és rossz dolgok egyaránt. Vannak kívánatos behatások és vannak olyanok, melyeket még az ellenségének sem kívánna. A példa kedvéért, ha kapunk pénzt, szeretetet, szexet, finom kaját, stb., ezeket kellemes hatásoknak könyvelünk el. A konfliktusok, egy pofon, egy inkasszó a hatóságok részéről, egy baleset, egy influenza, stb. ezek mind nemkívánatos behatások az ember számára.

Továbbá a kívülről érkező hatásokon túl vannak a belülről érkező zaklatottságok, melyek szintén jobb ha nem lennének, mindenféle kínzó gyötrelmek, lehangoltságok, belső fájdalmak, stb. igencsak megnehezíthetik az életünket.

A Mindenható, ahogyan a neve is mondja, mindenre hatni tud. A minden azt jelenti, hogy kivétel nélkül az összes. A hatni tud, azt jelenti, hogy képes változást előidézni, képes elindítani, megváltoztatni és megállítani dolgokat, képes megteremteni, megváltoztatni illetve elpusztítani dolgokat. Az, aki mindenkin és mindenen képes bármiféle hatást előidézni, azt elnevezhetnénk mindenhatónak. Akiről ilyen magas szinten van, azon túl, hogy Istennek nevezzük, azt is mondhatjuk, hogy semmi féle olyan hatás nem érheti, amit Ő nem akar - mint az a víztükör, amelyt semmi nem zavar, olyan sima, olyan nyugodt. Elméletileg létezhet egy nyugalmi állapot, amit sem tér, sem idő, sem energia, sem anyag megzavarni nem képes, egy végtelen nyugalom, úgy is mondhatnánk, hogy Nyugodt Isteni Lét.

A végtelen, mint olyan elérhetetlen, de a szerencsések megtapasztalhatták ennek a nyugodt állapotnak valamely alacsonyabb-magasabb fokát, amikor az izmok ellazulnak, a fejszorítás kisimul, a tér kitágul, az idő leáll, a gondolatokban csak a szeretett marad, mintha egybe olvadnánk az egész univerzummal. Van aki ezt Isteni megnyilatkoztatásnak véli, van aki csak egy jó pillanatnak tekinti, de mindenki úgy érzi, hogy ez jó és kívánatos élmény volt, és „….de jó lenne mindig is így érezni illetve ebben az állapotban létezni…..”

A magyar-székely rovásírás „Ny” betűnek a hívószava a „nyíl”-szó, az ábrázolása pedig egy íj, de régebben nyílnak hívták, ahogyan utal erre az a vessző is, amit a nyílból lőttek ki, melynek nyílvessző a neve. A rovásírás mássalhangzó betűit az e magánhangzóval szokás kiejteni- esetünkben eNY.

eNY mint nyíl

Hogy mi köze van a nyílnak a Nyugodt Isteni Lét-hez, azt nem tudom- lehet, hogy semmi, de az is lehet, hogy van némi közük egymáshoz. Mielőtt még megakadna valakinek a szeme a hosszú illetve a rövid i problémáján, említeni szeretném, hogy mint a rövid I, mint a hosszú Í rovásírásos hívószava az Isten szó. Továbbá a „GY” betűnek is köze van is Istenhez. Igaz, hogy a hívószava az „eGY” betűnek a „gyökér”-szó, de egyben az Isten szimbóluma is- lásd magyar címeren a kettős keresztet, mint az isteni jelképet.

eGY mint gyökér

Visszatérve a nyíl szóhoz, van még egy furcsaság, első hallásra az juthat eszünkbe, hogy a nyíl az egy fegyver, illetve híresek voltak a magyarok nyilai a környékbeli szomszédainknál….

A fegyver szó ketté szedhető: fegy + ver. Az „eF” betű hívószava a „fény”-szó, az „eGY” meg ahogyan már említettem az Isten szimbóluma Felmerül az a kérdés, hogy a „fegy”-szótőnek van-e bármi köze az „isteni-fény” szókapcsolathoz? Ahol az isteni-fény elem bent van, ott fegyelem-ről beszélünk. A fegyelem szó szótári meghatározása: 1. A közösség eredményes működését biztosító szabályok megtartása. / Az e szabályokat biztosító rend. 2. Cselekvésbeli, magatartásbeli tudatos rendszeresség és mértéktartás.

Egy fegyelemmel bíró ember kezében a fegyver nem egy gyilkoló eszköz, „isten-fényével” legfeljebb csak verni ildomos, és a magyarok híresek voltak, hogy a csatamezőn nem az ellenség elpusztítására törekedtek, hanem a lefegyverzésére vagy harcképtelenné tételére. Ahogyan a háború célja sem az ellenség elpusztítása, hanem elérni, hogy az ellenség megváltoztassa a véleményét, úgy a fegyelmet is csak olyan mértékben illik alkalmazni, míg be nem áll a kívánatos ésszerű rend.

Az ősi magyar vallás szerint minden, ami körülvesz minket Istentől való és Isteni. Mindenben megtaláljuk az Isteni megnyilvánulást, talán mindent egy és ugyan abból az „anyagból” lett gyúrva, csak más és más formában, sürűsségben és összezavarodottsági állapotban van éppen jelen. A két magyar ember, mikor koccint egymással egy kupicával és azt mondják, hogy „Isten! Isten!”, akkor talán elismerik a másikban az Isteni lényt és mivel Ő is az, mint mellérendelő partnert üdvözlik egymást.

Tekinthetnénk az emberi testet, mint az Isteni Nagyság Sátrát. Ha ezt a három betűt leírjuk, máris megkapjuk, hogy milyen testartása kell, hogy legyen annak a testnek, illetve milyen beszéd kell, hogy elhagyja azt a szájat, melyben Isten Nagysága lakozik: eGYeNeS. Talán ezért sosem hajoltunk meg egy hódító horda előtt sem. A török követ sokszor azzal a dumával állt elő, hogy „.. azt a fejet, mely meghajol, azt pallos le nem vágja….”, és egész nemzetek meghajoltak egyetlen követ intelmére, de mi nem tehettük ezt, mert a magyar egyenesen áll és egyenesen beszél. Egyébként látott már valaki Istent meghajolni?

Az ember az élete élése során belekeveredik mindenféle nemkívánatos hatásokba, harcol az élet viharaiban és elsüllyedhet az átláthatatlan zűrzavarok mocsarában. Kívánatos lenne a számára egy olyan kötél vagy kötelék, mely rögzítené Őt a Nyugodt Isteni Léthez, és ezen mentén visszatalálhatna a derűs lelki nyugalomhoz.

A rovásírásban az „eR” betű hívószava a „rögzítés” szó.

„eR” mint rögzítés

Az ábrán is látható, hogy két „szál” össze van kötve egy vonallal- ez a rögzítés az „eR”-betű. Nagyon sokszor előfordul, hogy csak az összekötő vonalat írják le két másik betű között, hiszen ahogyan a neve is mondja rögzít két valamit- e írás címét is ha megtekintjük láthatjuk ezt.

Vegyük egy kicsit szemügyre az alábbi írást:

Ez csupán 2 betű: egy „R” és egy „NY”- a rovásírást jobbról balra kell írni és olvasni. Azt mondják, ahogyan a nap jobboldalt keleten kell, majd növekszik, majd balra haladva nyugszik, így az írást is jobboldalt kezdjük, a gondolat növekszik és baloldalt ér majd véget.

Ha ránézünk erre a 2 betűre, észrevehető, hogy egy szál (a jobboldali függőleges vonal) össze van kötve (rögzítve) egy nyíllal. Ez olyan mintha egy (magányos) ember rögzítve van a Nyugodt Isteni Léthez. Legyen az olvasó házi-feladata, hogy megtalálja eme két betűt azon a több, mint 7500 éves agyagkorongon, mely egyik ékes bizonyítéka a magyar rovásírás bölcsességéről!

Mássalhangzót önmagában alig ha lehet kiejteni, ezért szokásos egy magánhangzó kíséretében ezt megtenni. Ha nincs egy magánhangzó sem feltüntetve, akkor jár az „e” a betű elé, azaz eReNY. Ha csak egyfajta magánhangzó van a szóban, akkor csak egyszer kell kiírni, az előfordulásának első helyén, majd a többit hozzá kell érteni. Az alábbiakban elolvasható legalább 4 különböző sző, melyekben ugyan ez a 2 mássalhangzó szerepel, de más-más magánhangzók kíséretében:

           irány                    arany                     arány                erény

Ezzel kapunk egy értelmes mondatot is: Erény arány arany irány. Ez már kezd hasonlítani egy életbölcsességre, de előtte nézzük meg egyenként ezeket a szavakat.

Erény

Az alábbi meghatározások a wikiszotar.hu oldalról lettek letöltve!

erény (főnév):

1. Erkölcsi kiválóság; a jó cselekvésre való hajlam; egy ember értékes tulajdonsága, ami kiemelkedően jó a többi tulajdonságához képest.

A katona legnagyobb erénye a bátorság. Sokáig gondolkodtak, hogyan tudnák méltóképpen elismerni a vitéz erényeit.

2. A jóra törekvés megnyilvánulása tettekben.

A király igazságossága a hozzá fordulók peres ügyeiben hozott ítéletekben megmutatkozó bírói erény. Az ostromlott vár védői a bátorság erényét rettenthetetlen küzdelmükkel példázták.

3. Kiválóság, főleg kötelesség teljesítésében, munkában; érték, érdem, jó tulajdonság.

Az író már fiatalkori műveiben megcsillogtatta jellemábrázoló erényeit. A tornászlány hajlékonyságának erényét a ritmikus sportgimnasztikában kamatoztatta.

4. Választékos: Kiemelésre méltó érték; dicséretre méltó tulajdonság, érdem.

A Nobel-díjas író új könyvének erénye a különösen mély jellemábrázolás. A színházi előadáserénye a díszletek újszerű alkalmazásában mutatkozott meg.

5. Irodalmi: Szűziesség, nemi erkölcsi tisztaság, romlatlan állapot.

A menyasszony erényét házasságkötésig meg kellett őriznie. Az idő múlásával változott a felfogás az erényről.

Minden csoportnak- legyen az két személyes, mint egy fiatal házasság, több személyes, mint egy munkahely vagy sportklub, illetve egy egész nemzet tagjainak összessége-, megvannak az írott illetve az íratlan szabályai. Az írottak maga a törvények, a rendeletek, a szabályzatok, stb., míg az íratlan szabályok nem mások, mint a szokások, az illemszabályok, a viselkedési minták, stb. Ezek együttesen alkotják a csoport erkölcsét. Az első meghatározás, hogy „erkölcsi kiválóság” nem arra utal, hogy maradéktalanul betartja a törvény betűjét (mint egy mai hivatalnok, bankár, ügyvéd vagy politikus), hanem arra, hogy a jóra törekszik- ez túlmutat az erkölcsi írott és íratlan szabályain, ez már az etika területe, az ember saját maga önszántából való törekvése a jó-cselekedetre.

Na már most, a jó és a rossz sajnos relatív fogalmak, azaz viszonylagosak és súlyosan nézőpont függőek, méghozzá oly mértékig, hogy egy és ugyanazon ember, ugyanazt a cselekvést jónak illetve rossznak ítélheti a körülmények viszonyában. Például: embert gyilkolni rossz cselekedet, de Hitlert vagy Sztálint eltenni láb alól lehet, hogy jó cselekedetnek ítélheti valaki.

A börtönben a betyárbecsület erénynek számít, a keresztes háborúban szaracén gyermekeket lefejezni dicső tett volt, bizonyos körökben a nem a hozzánk tartózókat átverni rendjén való cselekedett. Ahány ember annyi magyarázkodás és gondolat a jóról, a rosszról, a becsületességről, az erényekről, de mégis melyek azok az erények, melyek a Nyugodt Isteni Léthez vezetnek, hiszen nyilvánvaló, hogy egyes cselekvések éppen az ellenkezőjét váltják ki az emberben?

Hála a Valakinek, beépítettek minden egyes emberbe egy jelzőberendezést, mely villogni kezd és hangos figyelmeztető jelzéseket bocsájt ki, amikor az ember nem a megfelelő módon cselekszik, vagy éppen amikor kellene, de nem cselekszik- az a lelkiismeret furdalás név alatt ismert dolog. Ha ez meg szollal, nem kell azt megcselekedni vagy abba kell hagyni vagy ha már elkövettük, akkor jóvá kell tenni. Ha meg tennünk kell valamit és úgy döntünk, hogy nem tesszük meg és megszólal a lelkiismeret furdalásunk, akkor jobb ha azonnal megcselekedjük azt a valamit, mert különben nagy pácba keveredünk. Sok-sok gazemberség után ez a jelzőberendezés elhalványul, majd pedig elhallgat. Azoknak, akikben ez már elhalványult vagy teljesen leállt, íme egy pár erény, melyek követésével visszatérhetnek a helyes útra és ismét szert tehetnek a Nyugodt Isteni Létre, vagy legalábbis e felé vezető úton haladhatnak:

őszinte

igazságos

hűséges

sportszerű

méltányos

becsületes

kedves

tekintettel van másokra

együttérző

rendelkezik önuralommal

toleráns

megbocsátó

jólelkű

van bizalma mások iránt

tanúsít tiszteletet mások iránt

udvarias

másokat megbecsül

csodálattal bír a másik iránt

segít másoknak

barátságos

patrióta

szeretettel bánik másokkal

A becstelen olyan, mint a térkép és iránytű nélküli a viharba rekedt hajó a háborgó tengeren, mely sosem leli nyugalmát, míg az erényes kitalál a kikötöbe és megpihenhet az életének következő küzdelme előtt. Az eRéNY hozzáállás az élethez és egyben visszaút az üdvözüléshez.

Arány:

Az alábbi meghatározások a wikiszotar.hu oldalról lettek letöltve!

arány (főnév):

1. Méretbeli harmónia. Egyik tárgynak, épületnek, testrésznek, stb. a másik hasonlóhoz való méretbeli harmóniája: helyesnek, szépnek tartott méretbeli viszonya.

Michelangelo Dávidjának kézfej aránya nem illik a szobor testéhez. Az épületek méreteinek aránya adja ki a tér szépségét. A kapu méretének aránya illik az egész házhoz.

2. Helyesnek tartott mennyiségbeli viszony.

Arányban van a kiadás a bevétellel, ha az nem nagyobb annál. A süteményben vigyázni kell a hozzávalók megfelelő arányára.

3. Matematika: Két mennyiség hányadosa, az ezzel kifejezett viszonyuk.

A függvények megjelenítik két mennyiség arányát. A sebesség és az út egyenes arányban változik a fizikában.

Hallottam már olyat, hogy csak az vegyen az asztalról, aki tett is valamit az asztalra- ez is valamilyen helyesnek tartott mennyiségbeli viszony - azaz arány.

„Az adjon Isten olyan, mint a fogadd Isten” lehet, hogy a köszönésről szól, de szerintem van egy sokkal mélyebb értelme is, a cseréről és az emberi kapcsolatokról szól, a kiáramlás és a beáramlás egyensúlyáról. Ha önzetlenül és tiszta szívből segítesz valakinek- ez a „….fogadd Isten” rész-, akkor ugyan ezt kapod vissza. Ha nem igazán segítesz másoknak, nem igazán adsz másoknak jó dolgokat, akkor elmaradoznak a feléd áramló jó dolgok is. Ha kérsz, de Te nem adsz, nem igazán fogsz kapni. Itt minden az arányokról szól. Azt kapod, amit adsz és olyan arányban és mértékben.

Van, aki csak az aránytalanságon keresztül próbál boldogulni. Jelenleg a bolygónkon a vagyon több, mint 90%-a egy marék család, egy tucat ember markában van, de a hozzájárulásuk ennek az értéknek a megteremtéséhez egyenlő a nullával, mondhatnánk ezt végtelen aránytalanságnak. Lehet, hogy ők a világ urai, de kétlem, hogy tudják mi a lelki nyugalom….

A bankárok papír és nyomdafestékből előállítanak színes papírfecniket, amit pénznek csúfolunk, majd ezért cserében kettő-négyszeres visszafizetést várnak el - ráadásul valódi munkával előállított értéket. Ez olyan mértékű aránytalanság, hogy már paranoiában is szenvednek, vannak bankfiókok, ahová csakis úgy engednek be a kulcsra-zárt bejárati ajtón, ha előzőleg levetted a napszemüvegedet és a fejfedődet. Ez nem azért van, mert összetévesztik a bankfiókot egy templommal, hanem egyszerűen rettegnek, hogy rájönnek az emberek az általuk alkalmazott arányokra és már várják a tetteik következményeit. Sok mindenük van, de hogy nem érzékelik a Nyugodt Isteni Létet az szinte biztos.

Aki nem tartja be az arányokat, annak élete kisiklik. Túl sok édesség cukorbetegséghez vezet. Túl kevés fehérje, vitamin, nyomelem, zöldség, gyümölcs illetve természetes táplálékfogyasztás mindenféle hiánybetegségeket okoz. Túl sok valamiből, túl kevés másvalamiből felborítja az egyensúlyt, és beáll egy probléma. A problémák pedig zavarják az ember nyugalmát, nem lehet az ember nyugodt, ha jelen van egy megoldatlan probléma.

Az arány csak önmagában nem célravezető, kell hozzá még egy pár dolog, például az erény. Ha kapunk egy pofont és cserébe adunk vissza egy hasonló nagyságrendű pofont, úgymond megvan az arány, mégsincs nyugalom. Ha a csatamezőn megöljük az ellenfelünket, még ha Ő is rontott reánk, Ő halott, mi meg élünk, az arány kisiklott. Ha fordítva történik és mi hagynánk ott a fogunkat, az is aránytalan. Ha meglopnak minket nem az a megoldás, hogy mi is meglopunk valakit. Az adóemelésre nem az a helyes cselekedetünk, hogy feketén dolgozunk. Ha a bűnözőt börtönbe zárjuk, attól még a károsult nem kap kárpótlást.

A helyes arányhoz kell még egy pár dolog, de elmondható hogy az aRáNY egyensúlyban tartja és csitítani tudja az élet hullámait.

Arany:

Az alábbi meghatározások a wikiszotar.hu oldalról lettek letöltve!

arany (főnév):

1. Sárga fém, amelyik az egyik legértékesebb fémfajta. Nagy fajsúlyú, tiszta állapotban képlékeny, nem oxidálódó fém, amit a legtöbb vegyi anyag nem károsít. Nagyon jó villamos vezető anyag.

Az emberek a 19. század utolsó éveiben tömegesen mentek aranyat keresni Alaszkába. Az arany bányászata fontos iparág.

Kifejezések:

arany középút (kifejezés):

1. Ideális megoldás a fontos célok és szempontok egyidejű és teljes elérésére; olyan jó megközelítés, helyes eljárás vagy mód, amelyik mentes a megalkuvástól, engedékenységtől, ugyanakkor fölösleges kényszert, erőltetést sem tartalmaz, és amelyik minden érintett félnek, és általában véve az élet minden területének hasznára van.

A megalkuvás vagy kompromisszum mindig némi keserű szájízzel jár együtt, az arany középút (a jó megoldás) viszont sosem. Az arany középút sohasem vezet háborúhoz, de a birkamód tűréshez és megalázáshoz sem. Az arany középút olyan, mint a jól hangolt hegedű: nem feszítik túl a húrokat, de nem is hagyják lehangolva őket. Egyre feszültebb volt a helyzet a vezetők és dolgozók között, amikor végül elszánt munkával, jobb minőségű termékekkel és új piacok keresésével sikerült rálelni az arany középútra.

2. Szélsőségektől, túlzásoktól tartózkodó és ezért a legjobbnak tartott magatartás, illetve döntés.

Az igazgató döntéseiben szerette az arany középutat választani, ezért inkább a biztos megrendelésekre alapozott a nagy nyereséggel kecsegtető, de kockázatos üzletek helyett. A feleség nem szerette a vitákat, ezért inkább az arany középutat választotta, és csak olcsó ruhát vásárolt.

Kifejezések:

Vékával méri az aranyat – (több pénze van, mint amennyi szükséges).

Tiszta, mint az arany, vagy mint a mosott arany – (kiemelkedően becsületes és erényes).

Nem fog az aranyon a rozsda – (nem érheti bántalom vagy kár azt, aki becsületes).

Az aranyat felfoghatjuk, mint értékes fémet, de mondhatjuk, hogy egyszerűen valami, ami értéket képvisel, érték.

Az ember életében a neveltetése, a felfogása, a körülmények, a környezete sok mindent felemelhet az értékes dolgok közé, illetve régi értékeket lefokoz az értéktelen tartományba. A sivatagban egy pohár víz felérhet egy zsák arannyal is.

Általában ami ritka az értékes. Ez nem mindig igaz, a szeretett nagyon nagy mennyiségben is értékes, illetve lehet valamiből mondjuk csak egy darab a földön és értéktelennek tartjuk, például magát a bolygónkat- az életterünket, melyt oly mértékben szennyezünk.

Érdekes megfigyelni, hogy az arany szóban az „A” mássalhangzó jelenik meg, melynek a rovásírásban az „Anya” a hívószava. Az, hogy az ember amikor igazolja magát, vagy hivatalos nyomtatványokat tölt ki, az anya nevét kell leírja, ez hungarikum. Romániában az apa nevét tartják nyilván…. Én ezt a gondolatmenetet nem is folytatom, az olvasóra bízom!

Tehát mik az életünk értékei? Hát, kinek mi. Mik az országunk értékei? Na, erre a kérdésre érdemes lenne válaszolni illetve ezeket nyilvántartani. Volt egy ember, aki megválaszolta ezt a kérdést: „Egy államnak az egyedüli értékei az állam természeti kincsei, népének hajlandósága a munkavégzésre és gondolkodóinak zsenialitása”.

Ha az államot lebontjuk csoportokra, családokra, egyénekre, mind-mind más-más dolgokat fogunk találni mint érték. Egy gyermek az anyukáját találja értékesnek, egy szingli a munkahelyét, egy pap a cölibátust, egy bankár a jó adóst, egy politikus egy birka szavazót, egy piás egy kanna bort, egy hajléktalan egy darab kenyeret, egy zálogházas az aranyat, egy multimilliomos az első milliárdot, stb.

Van aki az arany által keresi a megváltást, volt időszak, amikor Isteni megbocsátást lehetett vásárolni a Pápától, van aki rögeszmésen halmozza a vagyont, éjszakánként pedig retteg a betörőktől, van aki megveti a pénz és a vagyont, van aki olyan nagy szeretetben él, hogy imádata mellett semmi egyéb értéket nem teremt az embertársai számára.

Én azt mondom, hogy az értéket a másik oldalról kell szemlélni. Nem az a kérdés, hogy nekem mi az értékes, hiszen azt úgy is tudom, felesleges másnak elmondania nekem, az a kérdés, hogy a másik embertársamnak mi az értékes? Miféle dolgot vagy szolgáltatást teremtsek, ami értékes valakinek, ami segítséget nyújt neki? Na ez a helyes kérdés. És ha megvan a válasz, akkor nekiláthatok annak a dolognak a teremtéséhez, és ezáltal láss csodát, én vagyok a Valaki. Példa: „Mi kell neked?” Válasz: „Hát jó minőségű, strapabíró és tartós cipő!” Ha van hozzá tehetségem és hajlandóságom, meg szeretem eme szakmát, máris nekiláthatók tuti cipőket gyártani. És én vagyok az egyik legmenőbb cipőmester, és nincs boldogabb ember a földkerekségen nálam, hiszen segítek az embertársaimon, olyan értéket teremtek, amit megbecsülnek és meg is jutalmaznak.

Az aRaNY ezt jelenti: „Teremts értéket, mely segít jóra való embereknek a boldogulásukban!”

Irány:

Az alábbi meghatározások a wikiszotar.hu oldalról lettek letöltve!

irány (főnév):

Kijelölt cél, illetve egy feléje vivő haladási útvonal.

A munka iránya a minőségi termék előállítása. A gépkocsi haladási iránya követi az út kanyarulatát. A gépkocsi mozgásának iránya a legközelebbi város. Miskolcról a főváros irányába haladó vonat útjába esik Hatvan és Aszód.

További részletezés:

1. Haladási útvonal; egy mozgás egy meghatározott ponthoz viszonyított útja.

A turista megkérdezi a helybeli lakost, hogy melyik irányba kell mennie, hogy elérjen a városi múzeumba. A felvilágosítás után már a jó irányba indul el, a főtér túloldalán túlra.

2. Egy mozgás célpontja; az a meghatározott hely, tárgy, kijelölt, kitűzött pont egy területen, terepen vagy a természetben, amely felé egy mozgás halad.

A kiránduló csapat a kilátó irányába veszi az útját. Az irány tartásában segít az iránytű, amely akkor is jelzi az utat, ha a kilátó éppen nem látható.

3. Átvitt értelemben: Egy cselekvés, folyamat célja.

A gyógyszerkutatás irányának az egyre kevesebb mellékhatások felé kellene vezetnie. Az általános iskolai oktatás iránya az elemi ismeretek megszerzése.

4. Átvitt értelemben: Cél elérésének módja, menete, a felé mutató törekvés megjelenése.

A vezető irányt mutat, hogyan kell elvégezni a munkát, és kijavítani a hibákat. A fényképészettel foglalkozó kézikönyv leírja azt az irányt, amit követni kell egy jó fénykép elkészítéséhez.

5. Átvitt értelemben: Beszéd tárgya; egy közlés, közölt gondolat menete.

A szónok egy fordulattal új irányt ad a beszédének. Az író a regény cselekményszövésénél megtartja a főszereplő sorsát bemutató irányt.

6. Átvitt értelemben: Egy jellegzetes felfogás, szempont, amely alapul szolgál egy kifejezés- és gondolkodásmód, hozzáállás, cselekvés, tett számára.

A korábban mérsékelt beállítottságú politikus nézetei konzervatív irányt vesznek fel. A költő verseiben a romantikus irányt követi. A kutató olyan irányt keres, amelyben másoknak még nincs tapasztalata.

Kifejezések:

A szélrózsa minden irányába/irányából (tetszőleges hely felé, mindenfelé / tetszőleges hely felől, mindenfelől).

Kitűzi az irányt – (a.) megállapítja, kijelöli a követendő haladási útvonalat; b.) meghatározza az elérendő célt).

Tartja az irányt – (a megkezdett, meghatározott úttól, útvonaltól nem tér el).

Szóalak:

Irányomban (irányodban, irányában, irányunkban, irányotokban, irányunkban) – (felém (a jelzett személy felé) egy érzés, figyelem, szándék, cselekvés céljaként vagy tárgyaként).

A Bogár László tanár Úr már több előadásában említette az erény, arány, arany szópárokat, de az irány sosem hangzott el, pedig talán épp olyan fontos, mint az előző három fogalom, és ugyan annak az útnak a része.

Nézzük az irányt mint vektort. A vektornak 3 eleme van: nagysága, iránya és jele. A nagyságot az egyén képességei, tehetsége, akarata, kitartása határozza meg. Az irányt, avagy hogy merre van a haladás, azt a kitűzött cél határozza meg. A jelet maga a cél megközelítése vagy a céltól való távolodás jelképezi.

A cél az olyasmi, amink még nincs, de szeretnénk a birtokunkban tudni és reális is a számunkra, hogy elérhető. A célt illik meghatározni a lehetőleg legapróbb részletekig, hogy úgy-mondjam megálmodni, majd kitűzni, mint elérendő és kívánt dolgot mind térben mind időben.

Tehát vagyunk mi és van a cél, mely nem ott van, ahol éppen tartunk. E két pont vagy állapot között lévő valamit nevezhetnénk iránynak. Ha ránézünk a célunkra egyszerűen feltöltődünk energiával és azon vesszük észre magunkat, hogy cselekedünk a célunk felé – mint az a kisgyerek, aki alig várja, hogy Karácsony másnapján kipattanjon az ágyikójából és játszhasson az új játékával. Majd azt vesszük észre, hogy elakadtunk, valamivel viaskodunk, vagy csak úgy bolyongunk,- ez azt jelenti, hogy céltalanná váltunk, valamibe beleütköztünk és elvesztettük szem elől a célt, már nem vagyunk irányon. Hát fel kell eleveníteni- életre kelteni- a célt, és máris energiát érzünk és akcióba is lendülünk ezáltal.

Ha van irányunk, akkor haladunk valamerre. Akinek már nincs semennyi iránya, az halott, vagy éppen haldoklik. Aki még meg akar tenni valamit, az meghalni sem ér rá…., az irány életet ad.

Az irányt adhatják is nekünk, de attól nem leszünk boldogok, más emberek céljait megvalósítani, úgy hogy nekünk semmi közünk hozzá, azaz nem tesszük magunkévá valamilyen mértékben azt, az puszta rabszolgaság és sanyarú sors. Az ilyet nem iránynak, hanem inkább kényszernek nevezhetnénk. Saját irány nélkül nincs boldogság. Az irányt nekünk kell választani.

A cél felé haladva, amikor felismerhető akadályokat küzdünk le, megéljük azokat a pillanatokat és érzéseket, amit boldogságnak hívnak. Csakis az iRáNY során tapasztalhatjuk meg a Nyugodt Isteni Létet.

Összefoglaló:

Aki eRéNY-esen áll hozzá az élethez, betartja az aRáNy-okat a cselekedetei során, aki másoknak aRaNY-at törekszik teremteni és iRáNY-van rendelkezik, az az eReNY útját járja.

Az eReNY csakis akkor működik, ha mind a négy fogalom egyszere van jelen, ha bármelyik hiányzik nem leljük meg a Nyugodt Isteni Létet.

Ahogyan a Yoda mester is mondhatta volna: „Az eReNY legyen veled!” (már ha tudott volna magyarul ;))

Kedves Barátom, ha ezek után sem boldogulnál az életedben, ne csüggedj, van megoldás! Szinte mindenre van megoldás! (Elérhetőségeimet megtalálhatod a weboldalamon: www.dochnal.hu)

Baráti üdvözlettel:
Dochnal Róbert