Hogyan pusztítsunk el egy civilizációt?

Hogyan pusztítsunk el egy civilizációt?

írta: Dochnal Róbert (2012. 06. 20.-án)

Felmerül a kérdés, hogy ez hogyan függ össze az építőiparral illetve nekünk halandó embereknek egyáltalán mi közünk a civilizáció elpusztításához.

A mindennapjait élő ember számára az olyan kifejezések, hogy civilizáció, társadalom, kultúra szinte idegen szavak, és azt is gondolná, hogy ezek a nagy hatalmasságokra, a nagy elmékre, tudósokra, politikusokra tartozna, de ez sajnos nem így van.

Kezdetben nézzünk meg egy pár meghatározást:

ember: Te, én, a barátod, a szomszédod, stb.

csoport: több ember, akik egy közös cél érdekében és annak elérése érdekében ténykednek,

társadalom: emberek + csoportok + az ezek közötti viszonyok,

kultúra: egy társadalom szellemi értékei és szokásai,

ipar: a társadalom termelői egységeinek összessége,

tudomány: rendszerezett tudás, használható tudnivaló,

állam: önrendelkezéssel bíró közösség,

közigazgatás: az állam irányító rendszere,

civilizáció: egy fejlett állapota a társadalomnak, aminek magas szintű kultúrája, tudománya, ipara és közigazgatása van.

Máris tudható, hogy hogyan kell egy civilizációt elpusztítani:

• rombold le a kultúráját, azaz semmisítsd meg a szellemi értékeit és a szokásaikat, helyette adj nekik új használhatatlan „értékeket”, és vezess be pusztulást előidéző szokásokat,
• gátold abban, hogy használható tudáshoz jussanak, de tömd tele a fejüket használhatatlan információkkal,
• semmisítsd meg vagy gátold minden eszközzel a gazdasági értékeket előállító csoportok mindennemű tevékenységeiket,
• telepíts rájuk egy olyan elnyomó állami irányító rendszert, mely komolyan megnehezíti vagy teljesen lehetetlenné teszi az egyének és a csoportok működését.

Példákat nem fogok adni, mert elég ha körülnézel, képes vagy arra, hogy megítélj egy embert, egy csoportot, egy tevékenységet, egy gondolatot, bármit, ami az utadba kerül, hogy az a civilizációnk pusztítása irányába mutat vagy a fejlődés felé.

Látható, hogy a civilizáció legkisebb egysége, amire lebontható illetve amiből össze lehet rakni nem más, mint maga az ember. Furcsa, de megfigyelhető, hogy a civilizáció meghatározásában szereplő összetevők benne vannak valamilyen mértékben az egyénben is. Minden embernek vannak szokásai, vannak szellemi értékei, tud dolgokat, munkájával vagy egyéb ténykedéseivel előállít valamiféle értéket, valahogy irányítja az életet. Ebből arra lehet következtetni, hogy meg is van a megoldás a civilizációnk jobbá-tételéhez.

Az ember saját magával kezdi, minden tevékenységét a túlélés irányába orientálja és fokozatosan a minimálisra csökkenti a pusztításait, majd a közvetlen környezetében eléri ugyan ezt, majd egyre szélesebb körben ráveszi az egyéneket, hogy a túlélés irányába forduljanak.

Hogy az építőiparnak mi köze az egészhez, már nem is nehéz kitalálni:

• a tervezők szellemi értékeket állítanak elő ezáltal gyarapítva kultúránkat,
• a kivitelezők az ipar területén állítanak elő értékeket a társadalom számára,
• az ésszerű hatóságok a fenti kettőt a megfelelő irányban tartják.

Az is megfigyelhető, hogy egy társadalom fejlődésének és jólétének egyik mutatója az adott területen zajló építőipari tevékenység mértéke. Volt szoktam mondani, hogy a toronydaruk száma és az ideiglenes kerítések mutatják meg, hogy jó irányban halad a gazdaság, vagy ezeknek a hiánya bizonyítéka, hogy gáz van.

A politikusoktól, a multiktól, a bankároktól, a médiától, az akadémikusoktól és a hatóságoktól sajnos nem várható megoldás, ugyanis- általánosságokban beszélve és tiszteletem a kivételeknek:

• a politikus célja (meghatározás szerint) az irányító rendszer megszerzése és megtartása, a hatalom számára cél nem pedig eszköz,
• a multi a saját hasznára pályázik, ami önmagában nem baj, de romboló a helyi kisvállalkozókra nézve,
• a bankár kizárólag pénzszivattyúkat üzemeltet,
• az akadémikus egy elméleti ember szinte nulla gyakorlati tapasztalattal, ezért mereven ragaszkodik és védi a status-quo-ját (betöltött funkcióját vagy rangját vagy állását),
• a média a félrevezetés eszköze, a társadalmunk rejtett ellensége,
• a hatósági ember pedig, döntési szabadságától megfosztva szolgálja a törvényeket.

A civilizációnkat az egyének teremtik és menthetik meg a mindennapi építő tevékenységeikkel. Nem a jó-szándékú megfigyelők, hanem azok az emberek értékesek a társadalom számára, akik tesznek valamit a civilizációnk emelkedése érdekében.

Legfontosabb azoknak a művészeknek és tudósoknak a léte, akik képesek új elérendő értékes távlatokat mutatni a többieknek a műveik által- egy műalkotás a lélek gyönyörére, egy új technológia a könnyebb életért, egy új szokás mindnyájunk őrömére, ezek felbecsülhetetlen kincsek, melyek mögött felbecsülhetetlenül értékes emberek állnak.

Tobábbi jó munkát,

Baráti üdvözlettel:

Dochnal Róbert

építési specialista