Hipnózis

Hipnózis

Írta: Dochnal Róbert (2012. 08. 09.-én)

Már megint az a kérdés, hogy mi köze van a hipnózisnak az építőiparhoz vagy úgy egyáltalán az ember életéhez.

Nos, lassúk csak, a hipnózis az a cselekmény, amikor a hipnotizőr az alanyt egy transz állapotba hozza, mely alatt utasításokat ad neki, melyeket egy jövőbeli pillanatban végre kell hajtania, amikor megkapja a megfelelő jelt. Például egy cirkuszi mutatványként a hipnotizőr azt mondja az alanynak, hogy „…. majd amikor megérintem a fülemet, akkor Te majd vakkantasz kettőt….”.

A transz állapot egy olyan állapot, amikor az egyén nincs magánál, egy öntudatlan állapot valahol az alvás és az ébrenlét között. Az öntudatlanságnak nagyon sok fokozata van: egy kis tűszúrástól vagy az „éppen elmerengtem egy pillanatig valamin” állapottól egészen az önkívületig, amikor az embert fejbe vágták, vagy a komás állapot.

Ezt legkönnyebben a következők alapján lehet megérteni. Az embernek vannak figyelmi egységei. A figyelem az, amit rá tudunk irányítani valamire. Mint a denevér, mely kibocsát valamiféle hullámot, ami beleütközik egy akadályba, ahonnan visszaverődik ez a hullám és a denevér ezáltal érzékeli az akadályt. Ehhez hasonlóan az ember is a figyelmi egységeit képes ráhelyezni valamire vagy valakire- fura mód- érzékelés céljából.

Azok a figyelmi egységek, melyek felett az ember saját maga rendelkezik, azok a szabad figyelmi egységek. Minden ember más-más szabad figyelmi egység mennyiséggel rendelkezik. Előfordulhat, hogy figyelmi egységek rögzülnek valamin és ott is maradnak, azaz már nem szabadok, az egyén már nem rendelkezik felettük. Ezt az állapotot nevezhetjük öntudatlanságnak.

Tehát, a hipnotizőr nem tesz mást, mint rögzíti az alany szabad figyelmi egységeit, és helyettük ad az illetőnek- akinek most éppen nincs szabad akarata- egy parancs csomagot (egy vagy több utasítást), mely nem biztos, hogy egyezik az alany érdekeivel.

Nem lehet bárkit egykönnyen hipnotizálni, azok a könnyű esetek, akik eleve kevés szabad figyelmi egységekkel rendelkeznek. Azon emberek, akik nagy mennyiségű figyelmi egységgel bírnak, nem hipnotizálhatók egy egyszerű csillogó ingával és egy pár barátságos lágy szóval. Őnáluk kemény eszközöket kell bevetni az öntudatlanság eléréséhez, drogokat és fájdalmat kell alkalmazni…..

A hipnózis ezen a bolygón az egyik legrégebbi és leggyakrabban használt kontrollmechanizmus. Ezzel tömegeket lehet kontrollálni. A recept egyszerű: „rögzítsd a figyelmet valamin és adj utasításokat”. Teremts nekik egy megoldhatatlan, de életbevágó problémát, és az egész idejüket azzal töltik, hogy keresik és keresik és keresik a megoldást, mert lehet rögzíteni a figyelmet egy nemlétező fenyegetésre is, ami nem érzékelhető hiszen nem létezik, és ezáltal nincs is rá valós megoldás. Példa erre a devizahitelek, a nem érzékelhető adat az árfolyam folyamatos és rapszodikus változása, és adat híján az ember nem képes döntéshozatalra, vagy a sűrűn hangoztatott „befektetői hangulat”, vagy a „jobboldaliak” lenácizása, vagy a „baloldaliak” lekomunistázása. De vehetjük kicsiben is a főnök ok nélküli üvöltözését, a feleség neheztelését, vagy a férj gorombaságát. Ezek mind okozhatják a szabad figyelmi egységek rögzítését, mert folyton azon vagyunk, hogy megfejtsük a kellemetlenséget, de nem találjuk a megoldást, és még több figyelmet szentelünk ennek, és még jobban összezavarodunk, és egy idő után feladjuk, és onnantól kezdve azoknak a figyelmi egységeinknek lőttek, már másvalaki rendelkezik felettük, és valamilyen mértékben kontrollálni tudnak általuk….

Számtalan módja van a figyelmi egységek rögzítésére, az egyik ilyen maga a munkahely vagy a tévé. Több órán keresztül csak egy adott távolságig figyelünk, mint például egy számítógép esetében kb. 30 cm, amilyen messze van a monitor. 8 óra után a gép előtt, az ember, amikor hazafelé tart megtartja ezt a távolságot vagy még le is csökkenti, befelé néz. Ez megfigyelhető a villamoson vagy a buszon, az emberek alig érzékelik a mellettük lévőt.

Vajon 8 óra számítógépezés után képes egy ember biztonságosan és tudatosan hazavezetni az autóját?

Vajon egy másnapos darus képes lesz tudatosan és biztonságosan irányítani a daruját?

Vajon egy jelenidejű problémával birkózó munkavállaló vagy munkáltató mennyi figyelmet tud fordítani a munkájára, hogy az jól készüljön el?

Mi a megoldás?

Én a következőket tudnám javasolni, amit bárki meg tud tenni:

• ne fogyasszon semmiféle tudatmódosító szert, legyen az drog, nyugtató, alkohol, stb., önszántából ne mondjon le saját józan eszéről,
• minden nap tegyen egy hosszabb sétát és helyezze ki a figyelmi egységeit, azaz nézzen messzire, a fákra, a háztetőkre, messzi pontokra, stb.,
• döntse el, hogy sosem adja fel és halad a saját céljai felé,
• sosem mások véleményére, hanem a saját megfigyeléseire alapozza döntéseit,
• ha azon veszi észre magát, hogy túl sokáig csinál valamit, ami fárasztja, csináljon valami másfélét is. Ha egész nap szellemi tevékenységet végezz, néha sportoljon vagy csináljon valamiféle fizikai munkát vagy fordítva, ha egész nap lapátolt, akkor este olvasson egy könyvet. Ha egész nap emberekkel foglalkozott este sétáljon egyedül egy parkban, ha egész nap egyedül volt egy irodában, menyen egy fél órára emberek közé mondjuk egy metróállomásra, stb….
• Mindezeken felett jó lenne tanulni az élet dolgairól, az élet mozgatórugóiról, hogy legyen kellő megértése a dolgokkal és a szituációkkal kapcsolatban, illetve ezek megoldásairól. Továbbá vannak eljárások, melyek által visszaszerezhetők rég elveszett figyelmi egységek….

További jó munkát,

baráti üdvözlettel:

Dochnal Róbert

építési specialista